Nem hiszem, hogy van olyan ember a világon, aki nem szereti a macskákat. Hiszen mind egytől egyig imádni való, és szórakoztató lények, akiket öröm nézni. Ráadásul a macskák hű társak, megbízható barátok, és gyorsan családtaggá válnak az életünkben. Az is igaz, hogy legtöbbjük eléggé lusta, hiszen életük hetven százalékát alvással töltik, mégis szeretjük őket, különösen akkor, ha valami vicces csacsiságot csinálnak. A macskák szerelmesei nem foglalkoznak annyira a fajtával, akkor is imádják négylábú kedvencüket, ha nincs fent ezen a listán. A húszas lista –, amely állatorvosi klinikák, örökbefogadási-, nyilvántartási adatok és információk alapján készült – a 2023-as, legfrissebb eredményeket mutatja. Egyszer már írtam a TOP 10-ről ITT és ITT, ebben a sorozatban kicsit kibővítem az eddigi ismereteimet. 

Mai írásomban a húszból öt macskával fogunk megismerkedni, és így lesz az elkövetkező napokban, amíg a végére nem érünk.

A te macskád a legnépszerűbbek között van? 

TOP 20 legnépszerűbb macskafajta, 3. rész

11. Skót lógófülű macska

1961-ben, egy perthshire-i farmon született egy kiscica, Susie, amelynek fülei a fejére lapultak. A farmer, William Ross érdeklődését felkeltette a cica, ezért megkérte annak gazdáját, hogy vigyen magával egyet a farmjára, hogy tenyészthesse. Így született meg a skót lógófülű macska.

A fajtát az 1978-as amerikai kiállításon ismerték el győztesnek, és a tenyésztés fő központja az Egyesült Államokban található. A skót lógófülűt normál fülű macskákkal kell pároztatni, mert különben valószínűleg ízületi vagy porcproblémák lépnek fel. Bár a tenyésztő állítja, hogy a lógó fül nem okoz kellemetlenséget a macskáknak, félő, hogy a fajta hajlamos a fülatkára vagy a süketségre. Ezek a cicák nyugodtak és szelídek.

Bár a skót lógófülű macska halk hangú fajta, meglehetősen kíváncsi és barátságos társ. Inkább emberek társaságában szeret lenni, és részt vesz az emberek tevékenységében. A legjobban azt szereti, ha összebújhat a gazdival. Szeret játszani. Ezenkívül jól alkalmazkodó macskafajta, amely akár zajos, akár nyugodt környezetben is jól elvan. Kedveli a furcsa pozíciókat, akár a szurikáta-pózt is felveszi, vagy csak a földön terpeszkedik. Nem okoz számára problémát, hogy megbarátkozzon az új helyzetekkel.

A skót lógófülű macska átlagos élettartama 11-14 év.

12. Szibériai macska

A szibériai macska őse számos hosszú szőrű macskafajtának, mint például a perzsáknak is. Körülbelül 1000 évvel ezelőtt alakult ki ez a fajta, bár pontosan nem tudják, mikor jelent meg az első ilyen mutáció. Leggyakrabban az oroszországi Szentpétervár környékén fordult elő. Ebből lehet következtetni arra, hogy a fajta is erről a vidékről származik. A bunda erős megvastagodása a rendkívül hideg, zord időjárásnak köszönhető. Úgy tartják, a szibériai macska Oroszország nemzeti kincse, sok történet, népmese, és tündérmese született róla.

Úgy tűnik, hogy a hideg környezetben élve ezek a szibériai macskák jól meg vannak az emberekkel, szeretik őket és ragaszkodnak hozzájuk, mondhatjuk úgy is, hogy a szívük a zord idő ellenére is meleg. Rendkívül gondoskodóak, főleg ha a gazdi megbetegszik, jönnek és megvigasztalják őt, hozzábújnak, hogy gyorsabban gyógyuljon. Nagyon aktív macskatípus a nyugodtság ellenére is, és meglehetősen játékos. Minden fajta macskajátékra nyitott. A szibériai macskák szeretnek a vízzel játszani, ezért előfordulhat, hogy kifröcskölik a vizet a fürdőkádban, vagy tócsákba ugrálnak.

A szibériai átlagos élettartama 11-15 év.

13. Birman

"Burmai szent templommacskának" is nevezik az egyik legnépszerűbb macskafajtát. Jellegzetes fehér bundájával, kék szemével és „fehér kesztyűs” mancsával hamar népszerűségre tett szert.

Eredete nem pontosan ismert, az ősi legenda szerint a birman egy kék szemű istennőtől, Cun Kiang Szetől származik. Egyesek úgy vélik, hogy a burmai szent templommacska keletről érkezett Európába 1916-ban. A fajta ismerői szerint azonban az első egyedek 1923-ban születtek Nizza mellett, egy fehér mancsú sziámi és egy hosszú szőrű macska szándékos vagy véletlen kereszteződéséből. Csak azt követően, hogy 1926-ban Párizsban kiállították, találták ki távoli eredetét és a legendát a khmer szerzetesről és macskájáról. Amikor az atyát útonállók megölték, a macska a fejére ugrott. Az atya lelki üdvéért a Szentlélek rövid időre a macskába költözött. Amikor beleszállt a lábain keresztül, az állat mancsai kifehéredtek.

Egy másik legenda szerint haramiák támadtak meg egy ősi burmai kolostort, s a nagy kavarodásban a szerzetesek macskája az istennő szobra előtt termett: "bundája bearanyozódott, szeme az istennő szemének kékjét vette fel, mancsai pedig kifehéredtek". Isteni csoda történt! A kolostor összes macskája "szent színekben" kezdett pompázni, s a csodától felbuzdult szerzeteseknek sikerült visszaszorítani a haramiákat.

Szelíd és barátságos természete miatt a családok kedvence. Szeret emberekkel és más háziállatokkal lenni, mégsem igényel nagy figyelmet. A birman játékos, más macskákkal és kutyákkal barátságosan viselkedik, kitűnő társa kisgyerekeknek. Életerős cica, játszik, rohangál egész nap, de szereti a csendet és a nyugalmat is. Annyira élvezi a "közönséget", mint egy vásári komédiás. Intelligens, gyöngéd, de szerfelett bohókás természetű. Halk nyávogással kommunikál, így emlékeztet udvariasan, ha elfeledkeztél a vacsorájáról, de azt is így jelzi, ha hozzád szeretne bújni. Kíváncsi természetű, szereti felfedezni az otthonát, ezért a lakásban bárhol megtalálható, így előfordul, hogy gazdijának meg kell keresnie. Engedelmes macska, aki olykor szobáról-szobára követi a gazdit, de nem főnökösködik, mint például a sziámi macskafajta.

A birman átlagos élettartama 12-16 év.     

14. Himalája macska

Az irodalomból vagy a korai képi ábrázolásokból alig van információ arról, hogy egyes macskafajták milyen régóta léteznek. Még mindig folynak például a kutatások a különleges színű és külsejű himalája macska őseinek felfedezésére. A perzsa és a sziámi tulajdonságokkal rendelkező macska keresztezése még a harmincas években kezdődött az Egyesült Államokban. A Harvard Egyetem kutatói kezdtek el kísérletezgetni, s az eredményeket a Journal of Heredity folyóiratban tették közzé 1936-ban. De a himalája macskát – akkor még Sziámi-Perzsa néven – egyetlen tenyésztőcsoport sem fogadta el önálló fajtaként. A kudarcba fulladt harvardi eredmények után egy fanatikus tenyésztő, Brian Sterling-Webb tíz éven keresztül keresztezte a perzsát a sziámival az Egyesült Királyságban. Olyan macskát akart „létrehozni”, amelynél mindkét fajta jellemzői megtalálhatók. Az eredmény egy hosszú szőrű macskafajta lett, típusában perzsa, szőrzetmintájában inkább sziámi. Így keletkezett a himalájaként ismertté vált hibrid fajta, amelyet 1955-ben ismertek el, habár vannak csoportok, akik a mai napig nem hajlandók elfogadni a himalája macskát önálló fajtaként.

Nem Brian Sterling-Webb volt az egyetlen tenyésztő, aki keresztezte a két macskát. Jean Mill kaliforniai macskatenyésztő szintén próbálkozott, és 1948-ra egyike volt annak a három tenyésztőnek, akik a perzsát a sziámival keresztezve egy harmadik fajta macskát akartak létrehozni.

Az egyesült államokbeli tenyésztési erőfeszítések 1950 körül kezdődtek, Webb és Mill után a harmadik tenyésztő, Mrs. Goforth volt, aki a két macskafajta keresztezésével kísérletezett. Az ő macskája bizonyult a legeredményesebbnek, mivel a Macskatenyésztők Egyesülete (CFA) elismerte a fajtát 1957-ben.

Érdekesség az is, hogy amíg a korai tenyésztők inkább a sziámi-színek iránt érdeklődtek, és kevésbé perzsa-típusú macskát hoztak létre, addig az évtizedek alatt ez változott, és inkább a perzsa fajta „előállítására” törekszenek, míg sziámi stílus kevesebb található meg a fajban.

A himalája nevet a színe miatt kapta a macska, utalva a himalájai nyúlra, amelynek szintén ilyen a színe. Korábban feltételezték, hogy a perzsa hosszú szőrű macskák a pusztai macska, vagyis a manul leszármazottai. Erre azonban semmiféle bizonyítékot nem találtak, valószínűbb, hogy a hosszú szőrű házimacskák az emberek által végzett mesterséges kísérletek eredményeiként jöttek létre.

A perzsához hasonlóan a himalája macska is nagyon engedelmes, szeretnivaló és csendes. Szeretetükből a közeli családtagjaik részesülnek, de olyan emberek is kapnak belőle, akikkel gyakran találkoznak, és már megbíznak bennük. Nem szeretik az idegeneket és a hangos helyzeteket. Nyugodt lények, akik a kellemes, békés környezetet részesítik előnyben. Szeretik a simogatást. Olyan macskatulajdonos számára is javasolt a tartása, aki sokat dolgozik, és keveset van otthon, mert a himalája egyedül is jól elvan: egész nap a kanapén, vagy egy széken ül, és ott várja meg, míg a gazdi hazatér.

A himalája macska átlagos élettartama 9-15 év.

15. Nebelung

A nebelung fajtát sokáig az orosz kék hosszú szőrű változatának tartották. A tizenkilencedik század vége felé ezeket az orosz kék macskafajtákat nagy becsben tartották, de a tenyésztők sosem foglalkoztak azzal a gondolattal, hogy külön fajtaként tenyésszék a hosszú szőrű típust. Amikor hosszú szőrű kölykök születtek rövid szőrűtől, azt gyakran eltitkolták, mivel a tenyésztők egyértelműen kijelentették, hogy az orosz kék rövid szőrű fajta. Az 1990-es években Mrs. Cora Cobb felfigyelt ezekre a macskákra és kérte, hogy a hosszú szőrű orosz kékeket is jegyezzék be, de kérvényét elutasították. Mostanra már kiderült egyébként, hogy a hosszú szőrű orosz kékek nem az orosz kék fajtától származnak.

Mrs. Cora Cobb 1984 nyarán Denverben találkozott egy hím kiscicával, aki hosszabb szőrzettel rendelkezett. A kölyök apja egy orosz kékhez volt hasonló, míg az anyja egy fekete, rövid szőrzetű macska volt. Cora magához vette a kiscicát, és elnevezte Siegfriednek. Nem sokkal később egy rá hasonlító nőstény cica is született, akinek Cora a Brunhilde nevet adta. Az ő párosításukból született utódok tökéletes, különleges cicák lettek. Cora elhatározta, hogy bejegyezteti a hosszú szőrű egyedeket hivatalosan is, de a TICA orosz kék tenyésztői nem akarták, hogy hosszú szőrű orosz kékként ismerjék el őket. Végül egy különálló fajt írtak be, ez lett a nebelung. A TICA volt az első egyesület, amely elismerte a nebelungot, és megadta a fajtaszabványt. A nebelung 1997-ben bajnoki státuszt is kapott a TICA-tól, de a mai napig ritka fajtának számít a hosszú szőrű kék macska.

Azt mondják, a nebelung feltűnően hasonlít a Végtelen történet sárkányára, lehet, hogy róla mintázták? Ezt a macskafajtát rendkívül könnyű megkedvelni, mert gyengéd és csendes, aki szeret játszani. Intelligens, szeretetteljes társ, kicsit visszahúzódó, de nagyon ragaszkodó típus. Szívesen ugrál és mászik fel magas helyekre, onnan távolról figyeli meg az embereket, mivel az idegenekkel nagyon tartózkodó, időbe telik számára, mire feloldódik a társaságukban. Hűséges macskafajta, gazdáját mindenhova követi, és szereti a simogatást, törődést.

A nebelung macska átlagos élettartama 11-18 év.

Forrás:         

galmaru.com

freeaddon.com

wikipedia      

Képek: pixabay, freeaddon.com

Himalája macska kép: wikipedia / Joseph Morris

Felső kép: skót lógófülű macska / pixabay